N�lunk ugyanis nem jellemz�, hogy a szuperh�s�k vagy rajzfilmfigur�k nev�vel f�mjelzett f�zeteket az eg�sz csal�d kiolvasn�. Jap�nban mindez eg�szen m�sk�pp van. Persze ez nem meglep�, hiszen a felkel� Nap,a Fuji, a cs�cstechnika, a szupergyorsvas�t,a g�s�k, a sushi meg a szamur�jok orsz�ga sz�mtalan meglepet�st tartogat az eur�pai kult�rk�r ember�nek.

Neh�z p�rhuzamot tal�lni a szok�sok k�z�tt, de hogy is lehetne �sszehasonl�tani ak�r a k�t vil�g a becs�letbeli �gyeit:ott harakiri, itt vendetta.Jap�nban minden(!) k�preg�nyt mang�nak h�vnak. Jap�non k�v�l viszont csak a jap�n k�preg�nyeket nevezik �gy. Maga a kifejez�s sz�szerinti ford�t�sban„v�letlenszer� k�peket” vagy„v�zlatot” jelent, �s a 18. sz�zadban haszn�lt�k el�sz�r. A manga gy�kerei az �si jap�n tusrajzokig ny�lnak vissza,de a 13. sz�zad �ta k�sz�lnek azok a folytat�sos t�rt�netek,amelyek m�r val�ban hasonl�tanak a mai jap�n k�preg�nyekre. Kezdetben a mang�k Buddha tan�t�sair�l sz�ltak,meg arr�l, hogyan gy�ztek a jap�n b�lcsek a k�nai �r�stud�k felett, �s beavatt�k az olvas�t a szeretkez�s tudom�ny�ba.

 A 20. sz�zad sor�n a t�m�k az akci�t�l kezdve a fantasyn �s a cyberpunkon �t a romantikus v�gj�t�kokig elk�peszt� m�don b�v�lt, �s ez�ltal a m�faj hihetetlen n�pszer�s�gre tett szert. A jap�n kult�r�ban a manga imm�r a m�dia �n�ll� �gak�nt tagoz�dik m�fajokra.

Mindenki– id�s �s fiatal, f�rfi �s n� – megtal�lja a maga mang�j�t. Az egyes kiadv�nyok t�bbmilli�s p�ld�nysz�mban fogynak, hiszen Jap�nban a k�preg�nyolvas�s �pp�gy hozz�tartozik a mindennapokhoz, mint n�lunk a t�v�n�z�s. A t�megtermel�s ellen�re Jap�nban a mangarajzol�s ma is m�v�szetnek, s�t m�r-m�r szertart�snak sz�m�t, �s �gy megvannak a k�telez� szab�lyai is. Egy mangarajzol�nak komoly utat kell bej�rnia ahhoz, hogy a rangl�tra tetej�re ker�lhessen, �s a saj�t t�rt�neteit �nthesse k�pekbe. �ppen ez�rt a legkedveltebb mang�k alkot�i szt�roknak sz�m�tanak haz�jukban.Mangam�v�sznek lenni ugyanakkor komoly k�zdelem is, hiszen hatalmas a piac, sok a versenyt�rs. A j� rajzk�szs�g mellett alaposan ismerni kell a jap�n teremt�sm�toszt �s mondavil�got,�gyesen kell felhaszn�lni az �si szimb�lumokat. Csaknem minden mang�ban van ugyanis valami az �si jap�n kult�r�b�l– r�szben ett�l olyan egyediek �s egzotikusak.

 A mang�k elk�sz�t�sekor a hagyom�nyokat �gy kell figyelembe venni, hogy egy�ttal a k�z�ns�g ig�nyeinek is megfeleljenek. Ehhez pedig hatalmas fant�zi�ra van sz�ks�g,minden teremtm�ny karakter�t gondosan ki kell dolgozni, �s az �sszes egy�b r�szletet is apr�l�kosan meg kell tervezni.A mang�knak t�bb jellegzetes kifejez�eszk�ze van. Mindk�z�l els�k�nt t�nik fel a figur�kn�l az, amit a jap�nok „csibi”-nek neveznek. Ez a gyermeki testar�nyokra utal: nagy fej, kicsi test, ami megfelel a jap�n ide�loknak,amit�l a karakter „kava�”,azaz aranyos lesz. Ezenk�v�l jellemz� m�g a figur�kra a tompa orr, a keskeny sz�j, a hatalmas hajzat, valamint a nagy szem, amely kiemeli a szerepl� jellem�t, aktu�lis hangulat�t,�rzelmeit, gondolait. A manga st�lusjegyei k�z� tartozik m�g sz�mos saj�tos elem, amelyek j� r�sze sz�munkra idegen�l hat, �gy a mozdulatok, illetve a mozg�s dinamik�j�t �rz�keltet� sebess�gvonalak, a sz�vegek, p�rbesz�dek kurtas�ga, a fura karakterek, vagy �ppens�ggel az az izzadts�gcsepp, amely p�ld�ul akkor jelenik meg a szerepl� fej�n�l, ha valami �sszezavarja vagy az idegeire megy.

Forr�s:http://www.lira.hu/index.php?action=rovat&r_id=102&c_id=47