Oda Nobunaga

eredeti nev�n KICHIH�SHI, k�s�bb SABUR� (sz�l. 1534. Owari tartom�ny, Jap�n - megh. 1582. j�n. 21. Ky�to); jap�n hadvez�r, a Fujiwara-csal�d tagja; megd�nt�tte az Ashikaga-sogun�tust, uralma alatt egyes�tette a jap�n tartom�nyok csaknem fel�t, �s ezzel v�get vetett a feud�lis h�bor�skod�sok hossz� id�szak�nak. T�nyleges dikt�tork�nt szil�rd korm�nyzatot �ll�tott fel, �s megteremtette az orsz�g egyes�t�s�nek felt�teleit.

Apja korm�nyhivatalnok volt, aki vagyont gy�jt�tt, �s j�kora katonai er�re tett szert vazallusai r�v�n. 1549-ben meg�r�k�lte apja birtokait, s r�vid id� alatt lesz�molt rokonaival �s a tartom�ny f� csal�dj�val. 1560-ra eg�sz Owarit uralma al� hajtotta, �s tan�bizonys�got t�ve remek hadvez�ri k�pess�geir�l, legy�zte Imagawa Yoshimot�nak, az egyik szomsz�dos tartom�ny h�b�rur�nak nagy sereg�t. Ez volt az els� l�p�s az orsz�g egyes�t�s�hez.

Az elsz�nt, vakmer� �s ellentmond�st nem t�r� Nobunaga minden �j, �g�retes tal�lm�nyt hasznos�tott. � volt az els� daimy� (feud�lis had�r), aki pusk�val felszerelt alakulatot szervezett. Ellen�rz�se al� vonta a term�keny Owari-s�ks�gon foly� mez�gazdas�gi termel�st, ak�rcsak a s�ks�g k�zep�n elhelyezked� Nagoya felt�rekv� keresked�r�teg�t. Miut�n �gy biztos gazdas�gi alapokra tett szert, eltervezte, hogy benyomul a Kinki-vid�kre, a Ky�t�t �vez� gazdag ter�letre, amely r�gt�l fogva Jap�n hatalmi k�zpontja volt.

Sz�vets�get k�t�tt Tokugawa Ieyasuval, a szomsz�dos Mikawa tartom�ny feud�lis ur�val (1562), majd hadm�veleti b�zis�t Gifu v�ros�t�l �szakra helyezte (1567). A k�vetkez� �vben, miut�n Ashikaga Yoshiteru s�gun gyilkoss�g �ldozata lett, Nobunaga annak �ccs�t, Ashikaga Yoshiakit t�mogatta a s�guni c�m elnyer�s�ben: bevonult Ky�t�ba, �s s�gunn� v�lasztatta Yoshiakit. Viszonyuk azonban hamar megromlott, �s v�g�l 1573-ban elmozd�totta a s�gunt a hely�r�l. Ez egyben az Ashikaga-sogun�tus v�g�t is jelentette, noha az n�vlegesen Yoshiaki 1597-ben bek�vetkezett hal�l�ig tartott. 1576-ban a f�v�ros k�zel�ben, a Biwa-t� partj�n tal�lhat� Azuchiban Nobunaga pomp�s v�rat �p�ttetett f�hadisz�ll�snak, ezzel akarv�n a vid�k f�l�tti uralm�t megszil�rd�tani.

Ek�zben �j gazdas�gpolitik�ba kezdett, megsz�ntette az �ti v�mokat �s a c�hekt�l beszedett kereskedelmi ad�t - addig mindkett� a helyi hadurak privilegiz�lt j�vedelemforr�sa volt. N�velte katonai erej�t is; 1571-ben lerombolta az Enryaku-jit, a jap�n buddhizmus Tendai Shint� ir�nyzat�nak k�zpontj�t - ez az ir�nyzat hagyom�nyosan hatalmi t�nyez� volt a politik�ban a VIII. sz�zadt�l, a Heian-korszak kezdet�t�l fogva. Mindek�zben a fanatikus ikk�-szekta tov�bbra is kitartott az orsz�got egyes�teni akar� Nobunag�val szemben, aki ez ut�bbi �rdek�ben megpr�b�lta h�s�gre b�rni a kisebb helyi daimy�kat, kiterjesztette vil�gi hatalm�t, seg�tette Yoshiakit, �s sz�vets�get k�ttetett a vazallusai �s k�l�nb�z� tartom�nyok er�s haduraival. �sszesen t�bb mint t�z �vig harcolt k�zvetve �s k�zvetlen�l az ikk�-szekta ellen. V�g�l csak a cs�sz�ri udvar k�zvet�t�s�vel tudta megad�sra b�rni az �sakai Honganji kolostor-er�d�t, az ikk�-szekta legfontosabb politikai �s katonai k�zpontj�t. A nagysz�m� majors�g �s templomi birtok megkaparint�sa ut�n kiterjesztette hatalm�t a szamur�jokra �s a gazdagabb parasztokra is az�ltal, hogy r�juk b�zta az �jonnan szerzett javakat. �gy szil�rd politikai �s gazdas�gi hatalomra tett szert, amelyet csak tov�bb n�velt a buddhista templomok hagyom�nyos befoly�s�nak korl�toz�s�val.

Mihelyt megvetette a l�b�t Ky�t�ban, v�delm�be vette a jezsuita misszion�riusokat, seg�ts�get adott egy templom meg�p�t�s�hez a f�v�rosban �s egy papneveld��hez Azuchiban. Nemcsak az eur�pai kult�ra ir�nti �rdekl�d�se vezette erre, hanem az is, hogy a kereszt�nys�g b�tor�t�s�ban l�tta a lehet�s�g�t annak, hogy tov�bb gy�ng�tse a buddhista templomok befoly�s�t. Maga Nobunaga nem volt h�v�, a kereszt�nys�ggel szemben tan�s�tott magatart�sa puszt�n politikai okokkal magyar�zhat�.

Miut�n megh�d�totta K�z�p-Jap�nt (1582), �gy tervezte, hogy elfoglalja Nyugat-Jap�nt is, de megsebes�lt az egyik el�gedetlenked� vazallusa l�zad�sa sor�n, majd �ngyilkoss�got k�vetett el. Ekkorra m�r egyes�tette uralma alatt Jap�n tartom�nyainak csaknem a fel�t, v�get vetett a daimy�k megosztotts�g�n alapul� r�gi rendnek, �s el�k�sz�tette az orsz�g politikai �s gazdas�gi egyes�t�s�t.

Forr�s: www.terebess.hu